Megjegyzések:
A tartalomjegyzék a 259. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=KelkAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
JÓKAI MÓR
ÖSSZES MŰVEI
NEMZETI KIADÁS
XXI. KÖTET
HANGOK A VIHARUTÁN
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREKKIADÁSA
1895
HANGOK A VIHAR UTÁN
IRTA
JÓKAI MÓR
A FRANKLIN-TÁRSULATTULAJDONA
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREKKIADÁSA
1895
A VARCHONITÁK.
I.
Krisztus születése után ötszáznegyvenötödik évben egy addigismeretlen része a világnak kezdé a historikusok figyelmét magáravonni.
Egy mesés világrész Ázsia belsejében, köröskörül kétezermérföldnyi távolban minden tengerparttól, melynek magas hegyeiről avilág mind a négy részeiben lakók azt tarták, hogy ott a világvége.
E hegyek fehér ormai messze belátszanak China, Persia, India ésSzibéria határaiba, szétágazva hosszú lánczolatban.
A rómaiak nevezik Imaus-nak, a csinek Altai-nak, a persákKafhegynek.
Ezek ama mesés «aranyhegyek», – a földnek öve, melyek a parsmythologiában az istenség által érző idegekkel vannak ellátva; ittbeszél Isten a földdel, midőn azt akarja, hogy az megrázkódjék azemberi bűnök terhe alatt, s tövisekkel, szárazsággal, viharokkaláraszsza el a népeket, vagy midőn azt akarja, hogy édes éltetőmelegség terjedjen szét fűbe, fába, s bőség és öröm tenyészszen azegész mosolygó világon. E hegyek talapzatában van azon roppantzafirkő, melynek viszfényéből támad az égnek azur-kék színe.
Így szól a pars mythologia.
De nem arany és nem smaragd terem azon hegyek keblében: ereikgazdagsága vas; a vad geoug nép – a hogy -2- e nevet görögclassicusok szokták irni – e bérczek legrégibb ura, vassal szokottinnen kereskedni, ha szabad így neveznünk a háborút.
Valami tatárfaj volt ez, fényüzésre, kényelemre épen úgyhajlandó, mint a hogy munkára nem; házait más építé, földjeit másmívelte, selymét, biborát idegen ország termé, neki csak azelvevésre volt gondja; még fegyvereit is más kovácsolta; valamikóbor nomádfaj, melyet leigázott, volt arra kárhoztatva, hogy azImaus hegyi vasbányákból előhozza a fegyvernek való érczet, skardokat és nyilakat kovácsoljon belőle.
Ezek voltak a varchoniták, a legelvetettebb, a legszegényebbvalamennyi rabszolgafaj között, melynek még csak joga sem volt azélethez, nem hogy örömei lettek volna benne. Asszonyai nem ismertéka piperét, férfiai a kényelmet, gyermekeik felnőtt